Na, nem az ajtón kilépve, ahogyan nektek, de mi a kicsivel is beérjük és ha havat akarunk látni, csak kimegyünk az erkélyre, pásztázunk kicsit a házak felett, aztán már rá is leltünk. :) Ha jól sejtem, azok már a Pireneusok alacsonyabb hegyei. Szép ez a vidék, nem tudok vele betelni! Számtalanszor vannak magasztos gondolataim ezzel a hellyel kapcsolatban, de párhuzamot vélek felfedezni e gyönyörűség és a gyermekáldás között. Micsoda lélekmelengető dolog, gyereket szülni, nevelni és amikor a poronty égtelen haragra gerjeszti az embert, akkor valahogy elszállnak azok a fenkölt érzések...Tegnap, amikor a viharba jöttünk-mentünk (épp az egyik poronttyal) az orvoshoz, akkor legkevésbé nem voltam emelkedett hangulatban és amikor rádöbbentem, hogy elúszik a hétfői futásom, hát bizony mondatam a magamét... Ahogy a prognózisban azt megírtam múlthéten, kislányka már a betegség nagyrészét legyűrte,mire az orvoshoz értünk. Nem baj, ott is voltunk!

A futásomat áttettem ma délre, mert ezen a napon a Bogaram fut este. Szerencsére ma nem zuhogott az eső! Nem véletlenül nem szoktam napközben futni, valahogy este sokkal hangulatosabb, de lehet meg kell reformálni a futás idejét, mert amíg az elején kinyúltam futás után, mostmár inkább pörgök és így nehéz elaludnom. Márpedig én reggel nem fogok futni! :)

Ui: A Bogaram is szentségelni fog, mert vihar lett estérekelvén. :(