Úgy ítéltem meg, hogy nagyon jó részidőt értünk el csomagolásügyileg Brigivel, ezért most két zsák közt általános pihenőt rendeltem el. Ezidő alatt írok is gyorsan egy bejegyzést, az Öcsémről, akire nagyon büszke vagyok!! Azt gondolom, nem mindannyian tudjátok, hogy a tesóm értelmi fogyatékos és az élet némely terén, bizony nem ismeri ki magát. Viszont, a szépirodalmi műveltsége lenyűgöz mindenkit. Különösen szereti a magyar irodalmat, főként a  verseket .....és engem. :) Van neki egy mondata, amit mindig megejt, ha találkozunk. Ennek a lényege, hogy én vagyok neki a "kedvenc testvére". Ez csak azért vicces, mert nincs is neki másik, így kénytelen velem beérni. :)

Visszakanyarodván az irodalomhoz, Balázs rengeteg poémát ismer és megtanult kívülről.... ahogy elmondja azokat!! Szóval, hihetetlen fickó a testvérem, mindennap könyvtárba jár, úgy fogadják ott, mintha családtag lenne, aztán ha az idő engedi akkor körbebiciklizi a várost, és megnézi a kedvenc szobrait, mert azok még nagyon kedvesek számára. Volt már, hogy átmnet Szegedre a Dóm térre végignézni a szobrokat. Mindent összevetve az öcsém egy igazi művészlélek és talán a betegsége miatt vagy, hogy hiányzik a ráció az életéből, de valahogy olyan romlatlan. Néha elcsodálkozom rajta, mintha nem is ezen a világon élne, mert valahogy olyan toleráns, elfogadó.....!Volna mit tanulni tőle! Viszont tökéletesen látja és érzi, hogy a magukat "ép"-nek tartó emberek nem mindig fogadják el.....és erre is van egy nagyon szép verse!

Évek óta jár a Fogyatékosok Napközi Otthonába ( a napköziotthon nem egy szó????), ami ciklikusan bezár és újraindul, természetesen financiális okok miatt. Az állam nem invesztál pénzt ilyen ügyekbe, vagy ha igen, akkor is csak jelképeset. Most éppen az a pillanat van, amikor újraindul, hogy ki a fenntartó azt most éppen nem tudom. Ennek örömére ugyebár volt egy megnyitó ünnepség, ahol a tesóm persze verset mondott. Egyébként speaker-i feladatokat is el szokott látni  és minden rendezvény oszlopos tagja, ahol szerepelni lehet. Nálunk olyan felosztás van, hogy én vagyok akibe exhibicionista hajlam még csírájában sincs és leginkább csak egy akarok lenni a sok közül, ő viszont imád mindent ahol fel lehet lépni és ki lehet tűnni. A retorikai képessége sem elhanyagolható, csak győzze az ember hallgatni. :)Persze a helyi médiában is elég gyakran megtalálható. Különleges ember a tesóm ,nagyon büszke vagyok rá  és külön örülök, hogy a gyerekeim a közelében nőttek fel, mert biztos tanultak tőle, általa, elfogadást és tolaranciát. Most pedig bemásolom a kedvenc versemet, amit ha elmond engem fojtogat a sírás...