Ma nagyon nagy dolog történt velem!! Egy teljesn órán keresztül futottam 7:43-as perc/ km tempóval. Ez összesen 7,79 km-re volt elegendő. Soha életemben nem futottam még ennyit és legszívesebben a Nemzeti Sportnak is megírnám, olyan nagy dolog ez tőlem. Nekem. A mozgás mindig közel állt hozzám, főként aerobic és spinning formájában, de a futás! .....tudjátok, még a Coopert sem. Soha, véletlenül sem.
A mai kimagasló eredményemnek is van azért története, mert aki olvassa a blogot, tudja, hogy már hónapok óta próbálkozom a futással. Találtam a neten különböző edzésterveket és azokat csináltam. DE! Volt egy kis bökkenő. Minden hozzáértő azt írta, hogy pulzusmérős órával kell futni és a kettes pulzus zónában. Az nekem olyan 130-142/ perc közt van. Szerencsére a férjem tavaly szülinapra pulzusmérő órát kért ajándékba. Mivel ebben a családban csak ő keres, így meg is vette magának. :) Áldja meg a jóég ezért az ötletéér! Én totál nem értettem, hogy minek kell a futáshoz óra! Szóval, megvan a Garmin, de ahogy én érdemben elkezdtem volna futni, addigra meghalt a pulzusmérője. Hetekig állt lehajítva a polcra, mígnem rájöttünk, hogy garanciás. Megint hetek, hónapok teltek el, mire kicserélték. Tegnap meghozta a postás! :) Alig vártam, hogy este kipróbáljam! Az edzéstervem szerint tegnap 2-szer 13 és egyszer 4 percet kellett futnom. Futok-futok, szokásos halálközeli állapot már az első 13 perc végén. A nagyon okos óra, felvette a pulzusomat, itthon kiértékeltem és akkor látom, hogy abban a zónában futok, amiben csak élsportolóknak lehet. Tegnap 160-175/ perc körül volt. Na ez aztán nem egy magamfajta kezdőnek való tempó. Bénadelelkes. :) Ma 2-szer 14 perc lett volna. De megfogadtam, nézem az órát és beállítom magam a helyes zónára, tempóra. Így is tettem, a kezdeti szokásos "ami a csövön kifér" után lassítottam és csak futottam, futottam....Azt vettem észre, hogy nem állok én meg 14 percnél, futok még egy kicsit. Fél óránál még mindig azt éreztem, bírok én még, megyek tovább. És mentem. Kétszer eláztam, de az sem zavart túlságosan....Aztán eldöntöttem, legyen a mai edzés pontosan egy órás. Ami külön öröm, hogy bírtam volna még. És ma először éreztem azt, hogy jó volt futni. Mert ugyan eddig is mindig azt éreztem, de kizárólag utána!
Legyen ez a néhány sor okulás mindenkinek! Induljatok el futni, de ne észnélkül, mert ha én meg tudtam csainálni, akkor bárki más is. És ha ezt eldöntöttétek akkor kérjetek a jézuskától vagy bárkitől mellé egy pulzusmérős órát, mert ez tényleg fontos.
És a kép csak illusztráció. Nagyon sz@r a tengerparton mezítláb futni. :)
