Tessék kérem észbe vésni, hogy január 20-án nem kisebb ünnep van, mint szerény hajlékunknak, San Sebastiánnak  a napja!! Muy importante! :) Az eseményen a város apraja-nagyja részt vesz. Teszik ezt annak ellenére, hogy 19-én éjféltől kezdődik a mulatozás, 20-a éjfélig. A spanyoltanárom mesélt róla, és mondta mindenképpen menjünk ki, mert ez az év leg-leg-legnagyobb fiestája! Úgy fog kinézni a ceremónia, hogy itt nagyon sokan játszanak hangszeren és a nagyon sok hangszeres különböző csoportokat alkotva és különböző ruhákba ölztözve, végig dobolják éjszaka az utcákat. A képen látható Plaza Constitucionról indulnak. Itt lesz a zászlófelvonás is 23.15-kor és aztán kezdetét veszi az ünneplés. Gondolom már nem kell mondanom, hogy az apró szemű baszk eső is megérkezett. Kíváncsi leszek kedvét szegi-e a mi spanyoljainknak?! Az biztos, hogy a mi kíváncsiságunk töretlen. Ha esik, ha fú, mi ott leszünk!

Minap vacsorázni voltunk a jó Nachoéknál, mivel Lee-nek, (aki nem Bruce, pedig úgy tornázott esténként a teraszon) a kínai kollegának letelt a mandátuma és visszamegy szülőhazájába. A főnök bárányt sütött. Nagyon finom volt. Lee hozott egy kis kínai specialitást, amit szokás szerint nem lehet beazonosítani, de megettük. Azt mondja gomba volt benne, meg ilyenek, de ha gomba is volt, akkor nem champion meg laska, amit egy jött-ment magyar is megismer. Martina hozott gnocchit, amit az uram már letesztelt a melóban ebédkor és majdnem közvetlen életveszélybe került, mert szerinte olyan rossz volt és amúgy is babsalátának nézte. Igaz, a gnocchi tészta és olasz, ahogy Martina is. Lehet, ha tésztának eszi jobban ízlik neki. Jómagam is megkóstoltam és ízlett. Én vittem a desszertet, amivel ismét sikert arattam. Jaj, ezek a szegény spanyolok annyira ki vannak éhezve normális sütire. Mézes zserbót sütöttem, méz nélkül, mert az éppen nem volt itthon. Egy újszülöttnek minden új, alapon megcsináltam méz nélkül. Nem is hiányoltak belőle semmit. Viszont az asztalnál lévő szlovák srác, egyből mondta, hogy ez mézes süti. Sütöttem még sajtos-köményes stanglit is, amire szintén megjegyezte Peter, a fentebb említett szlovák srác, hogy az édesanyja is ugyanilyet csinál. A világ tényleg kicsi! :)