....de nekem csak nem rég' tünt fel  Don Quijote és Sancho Panza. Pedig néhányszor elmentünk már a téren. Egyébként ezt veszem észre a város többi részén is. Már néhány utcát ( azt hiszem) jól ismerek, aztán mindig felfedezek valami új dolgot rajtuk.

Nem nagyon írtam, mert nem volt semmi történés. A férjemnek véget ért az egy hetes szabija, úgyhogy megint itt maradtam a nappal alvó, éjjel kuruttyoló lyánykámmal. De nem sokáig, mert jön a suli és nekik egésznapos oktatás van. Igaz, csak háromnegyed kilencre kell járni, de ahhoz le kell feküdni időben.

Ma reggel elmentünk Zsoltikámmal lecserélni a "szép nevű" orvost, olyanra akivel lehet kommunikálni angolul. Bementünk. Szembe jön velünk a hívószámot osztogató gép (ami mindenütt van nekik: postán, halboltban, hentesnél de még a nagyobb áruházak csemegepultjainál is). Mi már rutinosan, csak randomra választunk, bár ki van írva két nyelven is, de nekünk egyik sem mond sokat. Persze baszkul és spanyolul. Mi már megismerjük az arcokat is, tudjuk azt is, hogy ki milyen szinten beszél angolul. Kifogjuk, aki egyáltalán nem. A kialakult spanyol-angol nyelvtudásunkkal elmagyarázzuk neki, hogy másik orvost szeretne az uram. Ad egy űrlapot amit töltsön ki, lehetőleg kasztíliai nyelven, mert nem lehet csak úgy doktort cserélni. Ha kitölti és visszaszolgáltatja, akkor majd ők eldöntik. Igazából, ha jól értettük, ez egy raklamációs nyomtatvány. Ha jól értettük....! Megint lett egy nyomtatványunk. Férjem, elviharzott dolgozni és beszél az ott lévő spanyol főnökével, mert már rettentően bosszantó, hogy ezen a helyen semmit nem lehet csak úgy elintézni. Nagy bürokraták a baszkok is, éppen úgy, mint mi otthon. A papír papírjával bizonyítsad, a papirod jogosságát. Rémálom. Én azt mondom Drágáim, hogy senki ne induljon el idegen országba az adott ország nyelvtudása nélkül, mert borzalom ez a tehetetlenség. És ne gondoljátok, hogy az angollal boldogulnak mindenhol! Franciaországban sem értették. Sőt! Meggyőződésem, hogy itt nem is nézik jó szemmel, ha nem spanyolul vagy baszkul közeledik az ember. Bezzeg Csehország! A kisváros vasútállomásán hozzászól az ember egy kallerhoz angolul, ő simán visszaválaszol és útba igazít. Prágáról meg nem is szólok...