Tudom-tudom, a cím (talán Juditot kivéve), mindenkinek magyarázatra szorul. Kezdem az egyszerűbbel. A La Concha San Sebastian legnagyobb tengerpartja, amit én csak bícsnek szoktam nevezni. De a szóban forgó élményhez mégsem párosíthattam ezt a nyelvtani remeket. :)

Tehát mint megjegyeztem már azt előzőekben, egyedül vagyok napközben, mert a kiscsajom még nincs itthon. Ennek okán ma nem volt semmilyen kötelező projekt. Nem kellett "mégbeljebb úszni", ütőzni sem volt kivel, és a matrac felett is csak én rendelkeztem. Így tehát, a műanyaggal bevoultam a vízbe. Ráfeküdtem és csak élveztem a napsütést, a tenger morajlását és a hullámokat. Ez volt számomra ma a flow élmény. Olyan pillanat, amikor minden úgy jó, ahogy van, és csak áramlunk ezzel az érzéssel. Csíkszentmihályi Mihály szerint ezt az érzést a munkában is meg lehet tapasztalni. Hát ott,én ezt még sosem éreztem. De lehet pályatévesztett vagyok.:)

Ma beszéltem Brigikével, és nagyon jó hangulatban találtam. Mesélte, hogy minden délelőtt tanulnak Karinnal spanyolt. Ez kábé a hihetetlen kategória, mert múlthéten még azt mondta nekem a lánykám, amikor tanultam, hogy valamire való rendes ember bizony nem tanul nyáron!! Kriszta tud valamit. Vannak kortársak, akikkel azért jó lenne beszélni és biztos ez is erős motiváció. A lényeg, hogy végre jól érzi magát és talán meglátja Spanyolország másik arcát is.