....aminek nagyon örülök, mert Brigi és Zsolt is itthon vannak. País Vasco, baszkföld spanyol neve. Persze, minden zárva van.

Úgy terveztük kirándulunk valamelyik környező hegyre, de amint a képen látjátok, esik az eső. Másfelől, Brigi már nincs itthon. Elég komoly társadalmi életet él (itt is), mai programjuk mekizés. Sajnos úgy fest, a kajakozás dugába dőlt, mert éppen csak a kőolaj világpiaci ára nem befolyásolta, hogy a héten hányszor fogtak evezőt a kezükbe. Egyszer azért nem, mert Jankának fájt a valamilye, máskor inkább sütit sütni volt kedvük (egyes megfigyelők szerint, nutellás kenyeret :) ) és egyébként is nagy szélbe nem lehet kajakozni, mert beleborul az embergyerek a tengerbe. Nem akarok az ördög ügyvédje lenni, de megértem őket. Nagyon hosszú idő az edzés. A hazautazás meg mégtöbb. Igazából nem is értem, miért éppen ott van az edzés, mikor a várost is tenger veszi körül. Nem beszélve, hogy a kikötőben...! A gyerekem neki is ment az álló hajónak és ott nem kicsi ladikok vannak.