Ma a spanyolok ünnepelnek és mi is. Ők Szent Jakab apostolt (akit védőszentjüknek tartanak), mi pedig a munkaszüneti napot. Ennek örömére vasárnapig fog tartani a 48. Heineken Jazz Fesztivál. Tegnap este kint voltunk, és még rajtunk kívül több ezer spanyol. Korra, nemre való tekintet nélkül. Két dolgot meg kell említsek ezzel a néppel kapcsolatban. Az egyik, hogy késő estig kint csavarognak az utcán a kisbabáikkal, (fesztivál nélkül is). A másik, hogy az idős emberek, annyira helyesek és csinosak... Szerintem divatosabban öltözködnek, mint a fiatalok. Manikür, pedikür és persze az elmaradhatatlen érintőképernyős telefon. Mondtam is az uramnak, hogy nekünk itt kéne megöregednünk, mert ők biztos tudnak valamit! Hozzáteszem, komoly társadalmi életet élnek esténként a kocsmákban. Persze nem részegségig isznak, hanem csak a társaság és az időtöltés végett. Szemrebbenés nélkül félmeztelenre vetkőznek a strandon is. Persze ezeken a strandokon (rajtunk kívül) majdnem mindenki ledobja alkalom adtán a ruciját. Ha máskor nem, akkor haza indulás előtt, mikor át kell öltözni. Minden gond nélkül pucérra vetkőznek, főleg a férfiak. Ennyi meztelen spanyolt én még életemben nem láttam, de meg lettem volna nélküle. Brigi meg főleg, nem szereti őket. Azért a végső konklúzió a hispánokról: tudnak és szeretnek is élni. Ez pedig meglátszik rajtuk.

 Visszatérve a fesztiválra. A város Zurriola nevű tengerpartján van a helyszine, több szinpadon is megy a muzsika. Vasárnap lesz egy közös kedvencünk (a férjemmel) Diana Krall. Kanadai jazz énekesnő. Természetesen ez nem ingyenes. 64 euro a beugró, tehát ide mi nem ugrunk be. De a tudat, hogy egyre közelebb vagyunk a koncertjéhez, mégis jó.....! Bár azért kerülgetjük egymást rendesen, mert Prágában is volt már koncertje, amikor ott voltam.