Mivel a mi városunkban nincs karácsonyi vásár, így kerestünk egyet, ahol van. Így jutottunk el Bayonne-ba. Szombaton délelőtt indultunk a bérelt autónkkal. Vittük magunkkal a kaposvári lánykát, Jankát is. Az első kitérőnél megálltunk, mert isteni jó idő volt és itt is rácsodálkoztunk az óceánpartra. A lányok mezítláb bele is mentek a vízbe (de annyira jó idő azért nem volt).
Mivel 13 fok volt és verőfény, így gondoltuk megvárjuk a sötétedést, mert ugye karácsonyi vásárhoz nem a napsütés illik. Beszereztünk néhány ajándékot a bevásárlóközpontban, ami akkora volt, mint fele az én kisvárosomnak, ahol születtem. Ameddig a szem ellátott parkolók voltak és áruházak. De nem akármilyen parkolók. Tömött parkolók. Hogy ezeknek mennyi pénzük van! Hozzáteszem Franciaország ezen részén is baszkok élnek. Lehet az áruházban a Mikulás mellett látni a tipikus baszk figurájukat, aki engem csak Popeye-re emlékeztet, mert úgy fest, mint egy tengerész és általában pipával ábrázolják, illetve borvirágos orral. Szombat lévén, nekünk bevásárló napunk volt. Arra gondoltunk, ezt megejtjük a Carrefourba, de az árakat látván, ettől elálltunk. A francia hajfestéket én még sehol nem láttam olyan drágán, mint Franciaországban. Persze más sem volt olcsóbb. Ami viszont felbecsülhetetlen, hogy úgy tíz perc keresgélés után találtunk tejfölt, ami annyira finom volt, hogy olyat otthon sem eszik gyakran a Tesco Gazdaságoshoz szokott ember. Ja, igen, harminc százalékos volt. :) Nagy boldogság ám ez a külföldre szakadt magyarnak. Olyasmi mint a Pick szalámi, a túrórudi, füstölt szalonna.....és a szaloncukor. Nagy baj van a francia írással, mert az ember szinte teljesen vakon van, ehhez képest már a spanyol boltba csukott szemmel eligazodunk. A Carrefour-ról még annyit, hogy lefotóztam egy falnyi "kütyüt". A kifejezés gondolom sokatoknak ismeretlen. Mi a Tescoban azzal dolgoztunk, bescanneljük a vonalkódot és leltárazunk vagy sok mást lehet vele csinálni. Nekünk a melóban reggel közelharcot kellett vívni egy ilyen készülékért, mert alig volt. Itt két ilyen falnyi "kütyü" volt kirakva a vásárlóknak. Nem vitt mindenki, így mi sem, de kábé annyi a lényege, hogy ezzel gyorsabban lehet fizetni, mert mindent ami belekerül a kocsiba a vásárló már bescannel magának és utána pedig olyan ASCO kassza szerűséghez odamegy és kártyával tud fizetni. Végignéztünk két embert, ahogy vesz ilyen kütyüt a bankkártyájával, de aztán inkább odébb áltunk, mert ilyenkor úgy érzi a polgár, hogy ő a világ hülyéje és ezt mindenki körülötte észre is veszi.
Tehát egy-két karácsonyi ajándék beszerezve. Indulás tovább. Parkoló keresgélése, aztán már ránk is sötétedett. Jöhet a karácsonyi bazár. Persze elköltözött. Tavalyig még amott volt, de mostmár máshol van. Pedig olyan jól belőttük a koordinátákat. Aztán csak megtaláltuk. Volt egy sor sátor, ahol helyi kereskedők voltak és volt egy másik, ahol európaiak. Hát itt találkoztunk, mi a képeken látható magyar házaspárral. A lányok beszélgettek, hogy hol található a település, ahonnan ők valók, erre a hölgy visszaválaszolt nekik. Meglepő volt. :O Persze, jóféle pálinkával kínálták a társaságot és mézeskalácsot is kaptunk az útra.
Este én vezettem vissza, leszámítva, hogy útálok sötétben vezetni és el is tévedtünk egyszer-kétszer, minden rendben volt. Rohantunk haza bevásárolni, a megszokott boltunkba, mert vasárnap minden zárva van. Jól éreztük magunkat, jó kis kirándulás volt!
Úgy gondolom, hogy a "Cserkész" is meg lesz elégedve a fotók mennyiségével! :)
